Bejárati csarnok

[Dahaka]

Hirtelen nagy sötétség gyülemlett fel. Mindent beborított valamilyen fekete füst. És ekkor megjelenik Dahaka. Visszatért a sötétségéből, ahova visszaszáműzték a kudarca miatt, mikor a Herceg megölte a víz kardjával.
Most visszatért, mivel kapott mégegy esélyt, hogy beteljesítse végzetét, és persze, hogy bosszút álljon a Herceg-en amiatt, hogy akkora fájdalmat okozott neki.
Mindent felborított, úgy kezdte keresni minden baja okozóját. Miután a berendezést porrá aprította, elindult a falon át a következő helyiségbe, aztán a következőbe, hisz elég nagy ez az erőd, és sokáig fog tartani, mire végre megtalálja a Herceget, de ha egyszer meglesz, akkor nem fogja hagyni, hogy olyan könnyen lerázza, mint máskor.

[Sohpia]

Belépek az erõdbe, és látom, hogy minden fel van borogatva. Erre az íjamhoz kapok elõveszem, beleillesztek egy nyilat és így megyek tovább. Egyszercsak belefutok egy õrbe, de mondom neki, hogy a bejárati csarnokban látottak miatt vagyok ennyire megilyedve, ezután beadok neki egy olyan figurát, mint aki egyszerûen csak a Herceget keresi.

[Az Idő Császára]

*Az őr furcsán néz a nőre, látszik rajta hogy gondolkodik majd kis idő után emgszólal*
- Jobb lessz ha ittmarad még a végén bajba keveredik, bár ennél nemlehet nagyobb baj
*Ekkor elkapja fejét a Trónterem felé közben kardját rántja kifelé, viszont egy nyilvessző álítja meg mozdulatait ami egy tökéletes célzásnak köszönhetően pont szemközt kapta katonát. Egy homokszörny sétál be oldalrol és csak vigyorog a lányra, majd mikor megáll elővesz egy nyilvesszőt az oldalára kötözött tokbol és felhúzza ezzel a lányra célozva*

[Sötét Herceg]

Rohanok kifelé a nagyteremböl s lassacskán szemem elé kerül Dahaka és a Herceg ahogy "harcolnak" bár Dahaka áll nyerésre ami engem nem zavar de eléggé unalmas lenne az életem másod önmagam nélkül. Ekkor a láncal körbetekerem Dahakka indáit és jól megrántom, mivel én bizonyulam a könnyebnek így én kezdtem el repülni Dahaka felé vagyis indái felé amik a Herceget fogták. Gyorsan reagálok így lánc segítségével megfordulok még "repülés" közben s igen nagy erővel nekirepülök az épp fulaldozó Hercegnek s a láncok is végigvágják az indákat amik valószinű fájdalomal jár a nagy szörnynek hisz belőle jöttek ki és az esés is igen nagy erejű volt. Ezután bukfent következik s majd abbol felállás, majd odakiabálok a Hercegnek:
- Nah gyakjuk le ezt az istent...

[Dahaka]

Dahaka előtt már nem volt semmi, csak a Herceg, minden lehetséges módón csak rá figyelt, így ebből a figyelemből elég rosszul riasztotta ki a Sötét Herceg. Főleg az indáin ejtett fájdalom. Dühe már nem tud fokozódni, de mivel nem maradhat ezen a szinten, érdekes módon csökkenni kezdett. Elkezdtek mutatkozni rajta a fáradtság jelei. Természetesen nem a fizikai, hisz az a hatalmas izom nem tud elfáradni, nem, koncentrálókészsége ment el, így már nem tudta olyan gyorsan felfogni a helyzetet. Túl gyors lett, és túl sok is volt már neki Sötét Herceg megjelenése, így hirtelen az a kép villant meg előtte, hogy még a Herceget fogja indáival, csak azt nem értette, hogyan fájhat. Mindegy, nem is tudta átgondolni, reflexszerűen nekivágta indáit a falnak, abban a reményben, hogy végez áldozatával, akit nem is fogott.
A fal darabokra tört, de valamilyen főbb tartó lehetett, mert a mennyezet is omlani kezdett. Több tonnányi törmelék, kődarabok, és por zúdult le épp a két Herceg, és Dahaka közé. Neki alig tűnt fel, hogy mi is történt, csak azt érzékelte, hogy a Herceg még él, és ő kettőt lát belőle. Hirtelen ugrással áttört egy másik falat, és el is tűnt a nagy por- és fekete füstben.